A coaching azt jelenti, hogy - egy kis szakmai segítséggel - magadat húzod ki egy rossz helyzetből. Ha kell, a saját hajadnál fogva, mint Münchausen báró. A coaching azért jó módszer a problémák megoldására, mert tudatosan elkerüli mindazt, ami nem segít neked egy hétköznapi beszélgetésben. Azt adja meg neked, amire tulajdonképpen vágynál egy baráttól, de a legjobb szándékok ellenére is csak nagyon ritkán kapod meg.
A mindennapi párbeszédek gyakran úgy néznek ki, hogy az egyik fél elmeséli a problémáit, a másik meg tanácsot ad. Akár kéretlenül is. Ennek szerintem két fő oka van. Egyrészt az, hogy mindenki segíteni akar a barátain, családtagjain, ismerősein. Ha baj van, meg kell oldani, nem igaz? Ha nehéz a szatyor, megfogom az egyik fülét, és segítek cipelni. Részt vállalok a feladatból. Egy ilyen beszélgetés a legtöbbünk számára automatikusan felad egy leckét: ha jó ember vagyok, megoldom a problémáját. Ha segíteni akarok neki, tanácsot adok. Az nem erkölcsös, hogy segítségre szorul, megbízik bennem, én pedig magára hagyom a gondjaival.
És részben ebből fakad a másik ok is. Mindannyian arra vágyunk, hogy megmutathassuk, milyen rátermettek vagyunk. Azt akarjuk, hogy a másik átérezze, mennyire jól meg tudnánk oldani a problémáját. Szégyen ide vagy oda, ennek az van a hátterében, hogy jobbak akarunk lenni, és ezt meg is akarjuk mutatni. Még a szeretteinknek is. Magunkat akarjuk fényezni, lájkokat vadászunk, és nem csak a Facebook-on. Még a másoknak való segítés hátterében is sokszor mi magunk vagyunk.
A coaching ezzel szemben egy évtizedek óta fejlődő, kiforrott rendszer arra, hogy ezeket a segítségnyújtó, dominálni akaró szülői ösztöneinket elfojtsuk magunkban. A coach arra van kiképezve, hogy téged segítsen a saját döntésedben. Arra vannak eszközei, hogy a leghatékonyabb segítséget adja meg neked: hagyja, hogy a magad tempójában, a magad stílusában oldd meg a gondjaidat. Elvégre a saját életedet te ismered, nem más. Hiába akarja valaki megmondani az okosat, a te világod árnyalatait nem tudja, nem ismerheti. Így aztán nagy valószínűséggel hülyeséget fog mondani. A coach pedig ezt akarja elkerülni. Nem akar hülye tanácsot adni, ezért nem ad tanácsot.
Egy családi vagy baráti beszélgetés gyakran nem vezet eredményre, éppen a jó szándék és a szeretet miatt.
